A kényszer betegség (OCD) részletes, kognitív-viselkedésterápiás leírása

A kényszerbetegség lényege egy önmagát megerősítő kör állandósulása:  obszesszió (kényszergondolat) – szorongás –kompulzió (kényszercselekvés) – megkönnyebbülés.

Ez a ciklus tartja fenn a zavart, és minden egyes ismétléssel erősebb lesz, mivel az egyén ennek segítségével ér el egy időleges megkönnyebbülést.

 1. OBSESSZIÓ (KÉNYSZERGONDOLAT)

Jelentése: nem akart, zavaró, betolakodó gondolat, kép, késztetés. Az egyén sürgető, kellemetlen, idegen gondolatként éli meg, amitől megijed.

Negatív gondolatok példái:

  • „Megfertőződöm.”
  • „Valamit rosszul csináltam.”
  • „Ha nem ellenőrzöm, baj lesz.”
  • „Ártani fogok valakinek.”
  • „Meg kell tisztítani, különben történik valami.”

2. ÉRZELMEK –  SZORONGÁS, FESZÜLTSÉG

A negatív gondolat veszélyesnek tűnik → beindul a félelem.

A kényszergondolatok hatására erős Érzelmek keletkeznek az egyénben: szorongás, bűntudat, undor, kétely.

3. TETI REAKCIÓK

Az erős érzelmek fiziológiai folyamatokat, testi reakciókat indítanak el, elsősorban szimpatikus idegrendszeri válaszokat.

Testi tünetek:

  • szapora szívverés, feszültség
  • gyomorgörcs
  • mellkasi nyomás
  • izzadás
  • „nem bírom tovább” – feszültség
  • figyelem, érzékszervi csatornák beszűkülése

4. KÉNYSZERCSELEKVÉS – MENTÁLIS RITUÁLÉK

Kompulziók, azaz kényszercselekvések jönnek létre, amelyek célja a szorongás csökkentése, ennek érdekében ismétli sokszor végeláthatatlanul, mint egy rituálisan az egyén.

Ezek gyakran külső viselkedésben nyilvánulnak meg, de lehetnek belső mentális műveletek is. 

Gyakori kényszercselekvések:

  • mosás, tisztálkodás
  • ellenőrzés (gáz, zár, villany)
  • tárgyak rendezése
  • megnyugtatás kéregetése valakitől
  • mentális semlegesítés: imák, számlálás, újra elismételt mondatok
  • bizonyítás keresése, „biztonsági” gondolatok

5. ÁTMENETI MEGKÖNNYEBBÜLÉS → MEGERŐSÍTÉS

A kört egy érzés és testi reakció zárja: átmeneti megkönnyebbülés. 

A rituálé valóban csökkenti a szorongást, ezért az agy megtanulja:

„A kényszercselekvés működik.”

Ez a legnagyobb csapda a kényszerbeteg számára:

  • nem tanulja meg elfogadni a szorongás létezését,
  • amikor újra megjelenik a szorongás, a gondolat még „veszélyesebbnek” tűnik,
  • így a rituálé egyre gyakoribbá válik,
  • a kör azonnal újraindul a feszültség csökkentésének reményében.

6. A KÉNYSZER PROBLÉMA KÖRE A CBT MODELL ALAPJÁN:

1. Betolakodó negatív, akarattól független gondolat →

2. Katasztrofizáló és felnagyított értelmezés („ez veszélyes”) →

3. Szorongás, félelem, majd a testben is megjelenő feszültség →

4. Kényszercselekvés / mentális rituálé végrehajtása →

5. Ideiglenes megkönnyebbülés érzése →

6. Megerősödik a kör, ezért mindig visszatér az elejére.

7. A TERÁPIÁS FOLYAMAT – Hogyan segít a terápia?

A CBT célja a kör megtörése.

Nem erőből, nem logikával, hanem megtapasztalással.

Nézzünk rá a leghatékonyabb módszerekre:

  1. Kognitív átkeretezés
  • A gondolat NEM veszély, akkor sem, ha negatív gondolatról van szó. 
  • A gondolat nem jelent szándékot.
  • Egy gondolat jelenléte nem növeli a bekövetkezés valószínűségét.

A terápia első lépése megérteni:

  • egy gondolat még nem tény,
  • a gondolat nem utal szándékra,
  • a gondolat nem növeli a rossz esemény valószínűségét.

2. Expozíció – a szándékos kitevés

A lényeg megtapasztalni, hogy nem történik baj, 

ha  az ember szándékosan találkozik a félelmével,

de nem végez rituálét, és

végignézi, hogy mi történik a testében.

Ez a rész nehéz, de hatásos.

Példa feladatok:

  • Megfogni egy koszos kilincset → nem mosni meg a kezet azonnal
  • Elhagyni az ajtó becsukásának ellenőrzést → és megtapasztalni, hogy a házba nem törtek be.
  • Hagyni, hogy a félelmetes gondolat jelen legyen → és átélni, hogy a test magától is megnyugszik.

3. Válaszmegelőzés – Rituálé tiltása

A kényszerbeteg a kellemetlen érzés közben nem végzi el a megszokott kényszercselekvést. 

A válaszmegelőzés a rituálé elhagyása. Ez a kulcs:

  • ha nem végzed el a kényszercselekvést,
  • a szorongás magától csökken,
  • a gondolat súlya elveszíti erejét,
  • az agy megtanulja: „nem volt szükség a rituáléra”
  • kiderül, a veszélyérzés nem valós.

4. Érzelmi habituáció – hozzászokás

Újra és újra megismétlik a veszélyesnek tűnő expozíciókat, helyzeteket, így érzelmi hozzászokás (habituáció)alakul ki.

  • a szorongás elkezd csökkenni,
  • a gondolat súlya gyengül, „szimpla háttérzaj” lesz,
  • a rituálé „értéktelenedik”,
  • a kontroll elkezd visszatérni
  • a világ újra kitágul.

Janovszki István
pszichológus

Janovszki Gabriella
klinikai szakpszichológus, szakpszichoterapeuta

Online időpont foglalás