Kognitív terápia
A kognitív terápia a jelenben kialakuló konfliktusok és problémák esetében tud a legjobban segíteni. Az “itt és most” helyzetekben hat a leginkább, hiszen bár kissé közhelyesen hangzó, de mindannyiunk által elfogadott tény, hogy a “múlt már elmúlt”, “a jövő pedig még nincs itt”.
- A kognitív terápia alapját ellenőrzött tudományos vizsgálatok alkotják. A legismertebb közülük Aaron Beck koncepciója.
- A kognitív szó a megismerés szóból ered. Fő eleme a negatív automatikus gondolatok (NAG-ok) azonosítása.
- A személy születésétől kezdve tapasztalatokra tesz szert önmagával és a külvilággal, másokkal kapcsolatban.
- A tanulási folyamat során rendszerezi tapasztalatait és különböző sémákat, jelentéseket alakít ki magában.
- Ez a jelentésadás hozza létre az érzelmi (emocionális) reakciókat, amit az aktuális helyzet kivált. Emocionális megbetegedés akkor alakul ki, amikor az egyén számára problematikussá válik a realitás értelmezése és félreértelmezi a valóság ingereit.
- A kognitív elmélet szerint a szorongásos, depresszív megbetegedések is “gondolkozási zavarok” eredményei.
- A gondolkodási torzítások a felszínen negatív automatikus gondolatok (NAG) formájában jelennek meg.
- A NAG-okra jellemző, hogy önkéntelenül futnak át a fejünkön, villanásszerűek, torzítanak, szubjektívek és hamar tovatűnnek. (Például egy társasági összejövetelen valaki ásítozik, és a házigazda ezt úgy értelmezi, hogy az illető unatkozik és az a gondolat keletkezik benne, hogy „érdektelen összejövetelt szerveztem” és ettől a gondolattól elszomorodik. Nem gondol arra, hogy az ásítozásnak számtalan jelentése lehet, pl. az illetőnek nehéz napja volt, fáradt és ennek ellenére is fontos volt számára eljönni ide stb.)
- Gondolat torzításaink à negatív érzelmi állapotokat idéznek elő à ezek a neuro-hormonális rendszer segítségével testi tüneteket hoznak létre à valamint viselkedési megnyilvánulásokat eredményeznek. A depressziós, rossz hangulatok, a testi tünetek pedig még inkább felerősítik a negatív gondolatokat (“szerencsétlen vagyok”), ezek pedig tovább mélyítik a nyomott hangulatot. Így alakul ki az ördögi kör (circulus vitiosus).
A gondolat torzítások
Abszolút tényként, megmásíthatatlan igazságként fogjuk fel őket.
A valóság más, vagy más is lehetne.
Nem visz előre.
Nehéz észre vennünk saját magunkon.
- Dichotóm gondolkodás: mindent feketén vagy fehéren látunk.
- Túláltalánosítás: egy esemény alapján messzemenő következtetéseket vonunk le.
- Negatív szűrés: kiragadunk egy-egy negatív részletet és sötét szemüvegen át értékelünk mindent.
- Pozitív dolgok figyelmen kívül hagyása: leértékeljük értékeinket, körülményeinket.
- Nagyítás vagy kicsinyítés: a hibáinkat nagyobbnak, az erényeinket kisebbnek látjuk.
- Korai és/vagy önkényes következtetés, a gondolatolvasás (megpróbáljuk kitalálni, hogy mit gondol rólunk a másik) és a jövendőmondás, katasztrofizálás.
- Érzelmi érvelés: egy negatív érzést tényként kezelünk.
- Perszonalizáció: magunkat hibáztatjuk, magunkat tesszük felelőssé mások viselkedéséért, rajtunk kívülálló körülményekért.
- “Kell” és “kellene” típusú állítások: bedőlünk a környezet vélt vagy valós elvárásainak.
- Címkézés: önmagunkat, vagy a másikat, mint egész embert skatulyázzuk be.
A kognitív struktúra hierarchikus szerveződése:
Negatív automatikus gondolat:
„Az általam szervezett összejövetelen valaki ásítozik.” „Nem tudok még egy összejövetelt sem megszervezni.”
Diszfunkcionális attitűd, szabály, feltevés (köztes hiedelem):
„Mindenkinek nagyszerűen kell éreznie magát, mert ha nem, akkor rosszul végeztem a feladatomat és nem fogadnak el.”
Maladaptív alaphiedelem, séma:
„Elfogadhatatlan vagyok. Sikertelen vagyok.”
A hiedelmek (sémák) két csoportra oszthatók:
Korai élmények nyomán szerveződnek és tartalmuk sok esetben latens marad.
- A személy mögöttes, rejtett attitűdjei, feltevései, szabályai befolyásolják a konkrét helyzet észlelését, felfogását. A diszfunkcionális attitűdök a múlt tapasztalatain alapuló torzítások.
- A sémák nem tudatos, merev, túláltalánosított negatív vagy pozitív tartalmú állítások (hiedelmek) alapkonstrukciók, melyeket a személy abszolút igazságként kezel, pl. “jó vagyok”, “sikertelen vagyok”, “senki sem szeret engem”. A negatív vagy maladaptív alapsémák rigid, rugalmatlan és konkrét képződmények. A kognitív terápia két alapvető maladapatív sémát különít el: a tehetetlenségi és elutasítottsági (nem vagyok szerethető) hiedelmet.
Sématerápia
Az ember alapvető szükségletei az alábbiak. Minden embernek szüksége van rájuk a felnövekedése során.
- Kapcsolódás (intimitás, szociális integráció kialakulásához).
- Autonómia (önállóság, énintegráció kialakulásához).
- Korlátok szabása (szabályokhoz alkalmazkodás kialakulásához).
- Szükségletek és érzelmek kifejezése (autentikus érzelmek,vágyak felismerése és kifejezése).
- Spontaneitás, önálló kezdeményezés (kreatív, alkotó élet).
Szülői bánásmódok és az így kialakuló szociális hatások
- Kritikus szülő Fogyatékosság alakul ki
- Túl protektív szülő Függőség alakul ki
- Hideg szülő Érzelmi depriváció alakul ki
- Kontrolláló szülő Leigázottság alakul ki
- Elnéző szülő Feljogosítottság alakul ki
Mi a séma?
- Mindennapi gyerekkori, szülőkkel, testvérekkel, kortársakkal szerzett ártalmas tapasztalatok hozzák létre.
- Magas hőfokú, és kártékony érzelmek létrehozására képes.
- Önsorsrontó és másoknak is ártalmas következményei vannak.
- Meggátolja az alapvető szükségletek kielégülését (kapcsolódás, autonómia, önkifejezés, korlátok és spontaneitás).
Specifikus korai maladaptív sémák:
Elutasítottság sématartomány:
- Elhagyatottság
- Bizalmatlanság/Abúzus
- Érzelmi depriváció
- Fogyatékosság
- Társas izoláltság
Károsodott autonómia sématartomány:
- Dependencia
- Behálózottság
- Sérülékenység
- Kudarc
Károsodott korlátok sématartomány:
- Feljogosítottság
- Grandiozitás
- Elégtelen önkontroll
Más általi irányítottság sématartomány:
- Elismerés hajszolása
- Leigázottság
- Önfeláldozás
Fokozott éberség és gátlás sématartomány:
- Könyörtelen mércék
- Negativitás
- Túlkontrollálás
- Büntetés