A pszichés eredetű fájdalom szindróma kognitív–viselkedésterápiás (CBT) megközelítése
A krónikus fájdalom gyakran nem pusztán testi eredetű, hanem egy komplex bio-pszicho-szociális jelenség, ahol a testi érzet mögött gyakran egy kognitív értelmezés húzódik meg, amely érzelmi reakciókat erősít fel és befolyásolja a viselkedés mintázatot is, amelyek így, ördögi körként erősítik egymást és hozzájárulnak a fájdalom fennmaradásához. A CBT célja, hogy megtörje ezeket az önfenntartó fájdalomköröket, és segítse a klienst abban, hogy visszaszerezze az élet feletti kontrollérzetét.
1. Az ördögi körök szerkezeti részei
Alapmodell: NAG (negatív automatikus gondolat) – ÉRZÉS – TESTI REAKCIÓ – VISELKEDÉS
NAG, azaz Negatív automatikus gondolatok lehetnek ilyenkor pédául:
- „Ez a fájdalom elviselhetetlen.”
- „Biztosan megint rosszabbodik.”
- „Semmit sem tudok csinálni ezzel.”
- „Teljesen ki vagyok szolgáltatva.”
Érzelmi reakció – Az ilyen erős negatív gondolatok erősen negatív érzéseket váltanak ki az emberből:
- szorongást (Biztos rosszabbodik.)
- tehetetlenséget (Teljesen ki vagyok szolgáltatva ennek.)
- depresszív hangulatot (Semmit nem tudok csinálni ezzel.)
- dühöt (Ez a fájdalom elviselhetetlen.)
Testi válasz ennek következtében testi válasz is keletkezik, esetleg fokozódik:
- fokozott szimpatikus aktivitás
- ettől izomfeszülés, feszültség
- a fájdalom észlelése fokozódik a feszültség hatására
- hipervigilancia (túlzott, felfokozott figyelem) alakul ki a fájdalomra és ez növeli a fájdalom érzetét.
Viselkedési megnyilvánulások alakulnak ki:
- elkerülés, azaz aktivitás csökkenés
- szésőségesen passzív elkerülés: ágynyugalom
- visszahúzódás szociális helyzetektől, beszűkülés
- folyamatos panaszkodás a megmaradt kapcsolatoknak
- túlzott fájdalom figyelés, különféle orvosok felkeresése
➡️ A kör így önmagát erősíti:
fájdalom → negatív értelmezés, negatív gondolat → félelem → izomfeszülés → fokozottabb fájdalom → elkerülés → funkcióvesztés → még több fájdalom és reménytelenség és így tovább.
Az egyén az egész napot a fájdalma megfigyelésével tölti, miközben arra gondol, hogy semmit nem tud tenni ezellen, teljesen kiszolgáltatotnak hiszi magát és ezért fokozódik a szorongás, tehetetlenség a és düh érzés benne. Ezek pedig fokozzák a test szimpatikus tónusát és így az izomfeszülését, ami felerősíti a fájdalmat. Ezek hosszú távon elkerülő viselkedést alakítanak ki, ami pedig dekondivícióhoz (izomerő, állóképesség csökkenése), társas izolációhoz és depresszív spirálhoz vezet.
2. A terápiás munka lényege
A kognitív komponens: a fájdalom-értelmezés átkeretezése, új módon való átgondolása:
- A CBT célja nem a fájdalom megszüntetése, van olyan fájdalom, amit nem is lehet teljesen megszüntetni.
- A cél, új értelmezések, jelentések, gondolatok kialakítása és ezen keresztül a következmények átalakítása.
- Így a fájdalom jelentősen veszíthet a hétköznapokban a jelentőségéből és az intenzitásából.
- Tipikus technikák:
- Gondolat megkérdőjelezése: „Biztos, hogy örökre így marad?” „Honnan tudod te ezt, senki nem lát a jövőbe.”
- Rugalmasabb gondolatok kialakítása: „A fájdalom hullámzik – volt már, hogy csökkent, pl. jelezted, hogy amikor kimozdultál és meglátogattad X-et, egész déltán csak enyhén érezted.”
- Alternatív gondolatok keresése: „Nem tudok mit csinálni a fájdalommal.” „Tehetetlen vagyok a fájdalommal szemben.” – Jelezted, hogy amikor részt vettél egy kisebb túrán, majd elmentél egy átmozgató tornára, csökkent a fájdalom erőssége a testedben. Az aktivitásod hozott egyfajta változást.
- A fájdalom hőmérő alkalmazása segít megítélni, hogy milyen helyzetekben csökken a fájdalom.
A viselkedési komponens terápája
- aktivitásfokozás elkerülés helyett (ágybenfekvés helyett)
- expozíció – olyan ingerekkel szembesülés, amit szeretne az egyén elkerülni, először gyenge, majd egyre erősebb ingerekkel (először pár m séta a fájós lábával, majd járja körbe a házat stb.)
- Fájdalom–figyelem tréning: fókuszváltás gyakorlása, van fájdalom, de tudok másra is figyelni és végezni a munkámat.
- Gradált aktivitásterápia: apró lépésekben növelni a fizikai aktivitást, függetlenül a fájdalom intenzitásától.
- Elkerülés lebontása: biztonságos, de kihívást jelentő helyzetek tudatos gyakorlása.
- Relaxáció és testtudatosítás: progresszív izomrelaxáció, légzéstréning, mindfulness alapú testpásztázás.
Érzelmekkel való munka:
A krónikus fájdalmak mögött mindig ott rejtőzik egy pszichés, feltáratlan érzelmi nehézség is, melynek korrekciója szintén segíthet az érzetek oldásában.
A jelenben sokféle fájdalmat élhet át az egyén, amit nem tud kivel megosztani és így ezeket is a testében éli át:
- sikertelen párkapcsolati kezdeményezései közben,
- egy tönkrement párkapcsolatában, vagy a válása során,
- a gyermekeivel kialakult konfliktusokban,
- az egyedül maradásban, amikor szerettei kirepültek, vagy eltávoztak már,
- munkahelyi igazságtalan bánásmódokban és végtelen számú, felsorolhatatlanul sok helyzetben.
Mindezek mögött sokszor ott van az eredeti családból, a gyermekkorból hozott fájdalmak, bántások, traumák feldolgozatlansága is, ami azonban már átvezet minket a sématerápiák világába.
3. Alternatív kör: a pozitív spirál kialakítása
Kognitív korrekció → érzelmi megkönnyebbülés → testi ellazulás és/vagy aktív viselkedés → jobb életminőség → növekvő kontrollérzet.
Ez a „gyógyulási kör” a CBT alapfolyamata a fájdalom-terápiában.
Nézzünk egy példát a fájdalomörvényre és a korrekciójára:
Negatív autómatikus gondolat,NAG: „Ha most mozogni próbálok, csak rosszabb lesz.”
Ebből fakad az érzés: reménytelenség.
Testi reakció: izmok befeszülése, fájdalomra fókuszálás, fájdalom erősódése
Vislekedés: passzivitás, elkerülő viselkedés.
Új, adaptív gondolat:: „Mi lenne, ha kipróbálnám a gyakorlatokat 5 percre, és megfigyelném, valóban romlik-e”.
Viselkedés próba: aktivitás, mozgásgyakorlatok elvégzése., izmok tónusos megfeszítése, majd nyújtó és relaxációs gyakorlatok, izom lazítás, légző gyakprlat.
Érzés: új érzés tudatosítása, lehte, hogy kellemesebb érzés?
Testi reakció: testérzetek megfigyelése, fájdalom változásának tudatosítása, átkeretezése.
Janovszki Gabriella
klinikai szakpszichológus, szakpszichoterapeuta