Az autogén tréning szó az autogén (önerejéből való képesség), és a tréning (edzés, gyakorlás), szavakból tevődik össze. „A relaxáció ellazulást, ellazítást, testi-lelki-szellemi egyensúlyteremtést jelölő fogalom.” (1) 

Az autogén tréninget Schultz, német pszichiáter dolgozta ki, könyvét azonban csak 1932-ben publikálta. Módszerét megfigyeléseire alapozta, elsősorban a hipnózis és jóga elemeiből építette fel. (2) 

 A gyakorlatok alapfokból és felsőfokból állnak. Az általános lazítás gyakorlat után az alapfok hat egymásra épülő lépése: a nehezedés, melegedés, keringés és szív, légzés, napfonat (has melegedése), fej és vazomotorium (homlok hűvös) gyakorlat. A felsőfok célzott szervtréninget, speciális célformulákat, fókuszolást és meditáció-imaginációt alkalmaz. (3) 

Az AT gyakorlásának testi hatásai, hogy lassul a légzés, megszűnik az izomfeszülés, csökken a vérnyomás és szívritmus. A pszichés hatása, hogy csökken a szorongás. Áthangolás jön létre. A módszer elsajátítsa rendszeres gyakorlással és élményfeldolgozással történik.  Az ellazulást a testi működésekre való irányultság és passzív koncentráció segítségével érjük el. A cél a testi- és pszichés önszabályozás elsajátítása, teljesítmény fokozása, regeneráció segítése, szorongás és stressz csökkentése. (1) 

 

A szimbólumterápia az autogén tréningre épül.

Az imagináció fogalma az „imago” latin szóból vezethető le, jelentése: kép, hasonmás, látszat. Ha a szemünket becsukjuk, elképzelhetünk bármit, már meg is jelenik. lelki szemeink előtt. A fantáziálás, a belső kép nélküli képzelődés ugyanakkor nem imagináció, mivel a tudatosság hatja át. 

Az imaginatív technikában relaxált állapotban képeket/szimbólumokat „hívunk”, strukturált, tematikus módon, illetve a felmerülő problémáknak megfelelően. Az imagináció során belső képeket alkotunk, ezzel a pszichés energia kép formájában jelenik meg, válik „kézzelfoghatóvá”. Az átélésben megengedő attitűddel adjuk át magunkat a meditációs élménynek, azaz mindazzal szemben elfogadóak vagyunk, ami a meditáció alatt bensőkben történik. A meditációs élményfeldolgozás során a tudatosítás, az élmények integrálása történik. 

A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni, úgyhogy pszichológiai szempontból az élményt megváltozott tudatállapotnak nevezzük. A meditáció jelenlét. Megszűnik minden, az Itt és Most van. Meditáció során kontemplálunk. Mindent érzékelünk. 

Az imaginatív-meditatív tréning hatásai: 

  • Belső beleegyezés, megengedő, elfogadó hozzáállás
  • A testi-lelki mivoltunkba vetett bizalom újraértékelése
  • Alapviszonyulásunk, életszemléletünk átgondolása, formálása
  • Az egészség fogalom átértékelésének lehetősége
  • Társ-és önismeret fokozódása
  • Értékrendezés, jellemképzés
  • Az érzelmi reakciók és a viselkedésminták átdolgozása

 

Szimbólumterápiában a meditatív módon képi megjelenítésekkel dolgozunk. Fontos az ellazult testi-lelki állapot és a befelé forduló befogadó figyelem. Magyarországon szimbólumterápiának nevezik a módszert, más országokban meditációnak, imaginációnak, vizualizációnak vagy éber álomnak. (4) 

Az imagináció jelentése: kép, hasonmás, látszat. Az imaginációt nem hatja át a tudatosság, belső képeket alkotunk relaxált állapotban. A szimbólumokat tematikusan hívjuk vagy a kliens problémáihoz választjuk. Fontos, hogy megengedő attitűddel adjuk át magunkat a meditációnak. A tudatosítás és az élmények integrálása az élményfeldolgozással végezzük. (4)

A meditáció során a testet tudatosan ellazítjuk, és átengedjük magunkat a nyugalomnak és a befelé fordulásnak. A hatékony belső képek előhívásához megváltozott tudatállapot elérése szükséges. 

A szimbólumterápia öt témaköre: a testi tudatosság képei, az alapszimbólumok, belső utak, belső, mély önismeret és az értékrendezés. A munkánk során ezekből választunk a kliens problémáihoz megfelelőt. 

 

Felhasznált irodalom:

  1. Bagdy, M., és Koronkai, B. (1988). Relaxációs módszerek. (108-125). Budapest, Medicina Kiadó
  2. Szőnyi, M. (2000). Relaxációs és imaginatív terápiák In: G. Szőnyi, J. Füredi, A pszichoterápia tankönyve (341-353), Budapest: Medicina Könyvkiadó
  3. Szőnyi, M. (2000). Relaxációs és imaginatív terápiák In: G. Szőnyi, J. Füredi, A pszichoterápia tankönyve (341-353), Budapest: Medicina Könyvkiadó
  4. Németh, M. és Szőnyi, M. (2015): Relaxációs-és szimbólumterápiás módszerek, In: Pszichoterápia TK. (2015). Budapest, Medicina Kiadó 

Bagdy, E. (1993). Relaxációs és szimbólumterápiák. Psychiatria Hungarica 8(3), 161-167.

 

Kun Orsolya Zsuzsanna

Pszichológus Budapest

Pszichológus Budapest 14. kerület

Pszichológus Budapest 5. kerület

 

https://www.lelekkozpont.hu/pszichologus-budapest/

https://www.lelekkozpont.hu/pszichologiai-konzultacio/

https://www.lelekkozpont.hu/egyeni-terapia-egyeni-pszichoterapia-csoportos-pszichoterapia/

Tünetek, krízis | Szorongás problémák pszichológus | Lelekkozpont.hu

https://www.lelekkozpont.hu/meditacio-szimbolumterapia/

Munkatársaink – Janovszki Gabriella pszichológus honlapja, Budapest, Zugló (lelekkozpont.hu)

Janovszki Gabriella szakmai vezető | Budapest pszichológus | Lelekkozpont.hu