Kognitív terápia

A kognitív terápia a jelenben kialakuló konfliktusok és problémák esetében tud a legjobban segíteni. Az “itt és most” helyzetekben hat a leginkább, hiszen bár kissé közhelyesen hangzó, de mindannyiunk által elfogadott tény, hogy a “múlt már elmúlt”, “a jövő pedig még nincs itt”.

  • A kognitív terápia alapját ellenőrzött tudományos vizsgálatok alkotják. A legismertebb közülük Aaron Beck koncepciója.
  • A kognitív szó a megismerés szóból ered. Fő eleme a negatív automatikus gondolatok (NAG-ok) azonosítása.
  • A személy születésétől kezdve tapasztalatokra tesz szert önmagával és a külvilággal, másokkal kapcsolatban.
  • A tanulási folyamat során rendszerezi tapasztalatait és különböző sémákat, jelentéseket alakít ki magában.
  • Ez a jelentésadás hozza létre az érzelmi (emocionális) reakciókat, amit az aktuális helyzet kivált. Emocionális megbetegedés akkor alakul ki, amikor az egyén számára problematikussá válik a realitás értelmezése és félreértelmezi a valóság ingereit.
  • A kognitív elmélet szerint a szorongásos, depresszív megbetegedések is “gondolkozási zavarok” eredményei.
  • A gondolkodási torzítások a felszínen negatív automatikus gondolatok (NAG) formájában jelennek meg.
  • A NAG-okra jellemző, hogy önkéntelenül futnak át a fejünkön, villanásszerűek, torzítanak, szubjektívek és hamar tovatűnnek. (Például egy társasági összejövetelen valaki ásítozik, és a házigazda ezt úgy értelmezi, hogy az illető unatkozik és az a gondolat keletkezik benne, hogy „érdektelen összejövetelt szerveztem” és ettől a gondolattól elszomorodik. Nem gondol arra, hogy az ásítozásnak számtalan jelentése lehet, pl. az illetőnek nehéz napja volt, fáradt és ennek ellenére is fontos volt számára eljönni ide stb.)
  • Gondolat torzításaink à negatív érzelmi állapotokat idéznek elő à ezek a neuro-hormonális rendszer segítségével testi tüneteket hoznak létre à valamint viselkedési megnyilvánulásokat eredményeznek. A depressziós, rossz hangulatok, a testi tünetek pedig még inkább felerősítik a negatív gondolatokat (“szerencsétlen vagyok”), ezek pedig tovább mélyítik a nyomott hangulatot. Így alakul ki az ördögi kör (circulus vitiosus).

A gondolat torzítások

Abszolút tényként, megmásíthatatlan igazságként fogjuk fel őket.

A valóság más, vagy más is lehetne.

Nem visz előre.

Nehéz észre vennünk saját magunkon.

  • Dichotóm gondolkodás: mindent feketén vagy fehéren látunk.
  • Túláltalánosítás: egy esemény alapján messzemenő következtetéseket vonunk le.
  • Negatív szűrés: kiragadunk egy-egy negatív részletet és sötét szemüvegen át értékelünk mindent.
  • Pozitív dolgok figyelmen kívül hagyása: leértékeljük értékeinket, körülményeinket.
  • Nagyítás vagy kicsinyítés: a hibáinkat nagyobbnak, az erényeinket kisebbnek látjuk.
  • Korai és/vagy önkényes következtetés, a gondolatolvasás (megpróbáljuk kitalálni, hogy mit gondol rólunk a másik) és a jövendőmondás, katasztrofizálás.
  • Érzelmi érvelés: egy negatív érzést tényként kezelünk.
  • Perszonalizáció: magunkat hibáztatjuk, magunkat tesszük felelőssé mások viselkedéséért, rajtunk kívülálló körülményekért.
  • Kell” és “kellene” típusú állítások: bedőlünk a környezet vélt vagy valós elvárásainak.
  • Címkézés: önmagunkat, vagy a másikat, mint egész embert skatulyázzuk be.

A kognitív struktúra hierarchikus szerveződése:

Negatív automatikus gondolat:

„Az általam szervezett összejövetelen valaki ásítozik.” „Nem tudok még egy összejövetelt sem megszervezni.”

Diszfunkcionális attitűd, szabály, feltevés (köztes hiedelem):

„Mindenkinek nagyszerűen kell éreznie magát, mert ha nem, akkor rosszul végeztem a feladatomat és nem fogadnak el.”

Maladaptív alaphiedelem, séma:

„Elfogadhatatlan vagyok. Sikertelen vagyok.”

A hiedelmek (sémák) két csoportra oszthatók:

Korai élmények nyomán szerveződnek és tartalmuk sok esetben latens marad.

 

  • A személy mögöttes, rejtett attitűdjei, feltevései, szabályai befolyásolják a konkrét helyzet észlelését, felfogását. A diszfunkcionális attitűdök a múlt tapasztalatain alapuló torzítások.
  • A sémák nem tudatos, merev, túláltalánosított negatív vagy pozitív tartalmú állítások (hiedelmek) alapkonstrukciók, melyeket a személy abszolút igazságként kezel, pl. “jó vagyok”, “sikertelen vagyok”, “senki sem szeret engem”. A negatív vagy maladaptív alapsémák rigid, rugalmatlan és konkrét képződmények. A kognitív terápia két alapvető maladapatív sémát különít el: a tehetetlenségi és elutasítottsági (nem vagyok szerethető) hiedelmet.

Sématerápia

Az ember alapvető szükségletei az alábbiak. Minden embernek szüksége van rájuk a felnövekedése során.

  • Kapcsolódás (intimitás, szociális integráció kialakulásához).
  • Autonómia (önállóság, énintegráció kialakulásához).
  • Korlátok szabása (szabályokhoz alkalmazkodás kialakulásához).
  • Szükségletek és érzelmek kifejezése (autentikus érzelmek,vágyak felismerése és kifejezése).
  • Spontaneitás, önálló kezdeményezés (kreatív, alkotó élet).

Szülői bánásmódok és az így kialakuló szociális hatások

  • Kritikus szülő                                Fogyatékosság alakul ki
  • Túl protektív szülő                       Függőség alakul ki
  • Hideg szülő                                    Érzelmi depriváció alakul ki
  • Kontrolláló szülő                          Leigázottság alakul ki
  • Elnéző szülő                                  Feljogosítottság alakul ki

Mi a séma?

  • Mindennapi gyerekkori, szülőkkel, testvérekkel, kortársakkal szerzett ártalmas tapasztalatok hozzák létre.
  • Magas hőfokú, és kártékony érzelmek létrehozására képes.
  • Önsorsrontó és másoknak is ártalmas következményei vannak.
  • Meggátolja az alapvető szükségletek kielégülését (kapcsolódás, autonómia, önkifejezés, korlátok és spontaneitás).

Specifikus korai maladaptív sémák:

Elutasítottság sématartomány:

  • Elhagyatottság
  • Bizalmatlanság/Abúzus
  • Érzelmi depriváció
  • Fogyatékosság
  • Társas izoláltság

Károsodott autonómia sématartomány:

  • Dependencia
  • Behálózottság
  • Sérülékenység
  • Kudarc

Károsodott korlátok sématartomány:

  • Feljogosítottság
  • Grandiozitás
  • Elégtelen önkontroll

Más általi irányítottság sématartomány:

  • Elismerés hajszolása
  • Leigázottság
  • Önfeláldozás

Fokozott éberség és gátlás sématartomány:

  • Könyörtelen mércék
  • Negativitás
  • Túlkontrollálás
  • Büntetés