250px-The_ScreamFélelem, szorongás, pánikszindróma, pánikbetegség, fóbiák

A szorongás önmagában nem betegség, hiszen stresszhelyzetekben mindannyian átéljük.

  •           A félelemnek konkrét tárgya van, reális veszély esetén lép fel. Evolúciós jelentősége pozitív. Életmentő érzés.
  •            A szorongás érzése ismeretlen, bizonytalan eredetű külső, vagy belső veszélyek előre vetítéséből keletkezik. Adaptációs értéke kisebb.

A szorongásos zavarok fajtái:

1. Általános szorongásos zavar (generalizált):

  • Állandó, túlzott szorongás, aggodalmaskodás, az egyén szenved miatta.
  • A megszokott életvitelt akadályozza.
  • Megváltoznak a megélések: negatív szemlélet, félelemteli várakozás, fokozott szenvedésérzés.
  • Koncentrációzavarok, feledékenység, teljesítmény nehézségek lépnek fel.
  • Megváltozik a magatartás: „idegesség”, nyugtalanság, ami feszültséget kelt a környezetében is.
  • A központi idegrendszer másként működik, az aktiváció szabályozása elégtelen, „túlaktivált állapot”.
  • A vegetatív idegrendszer másként működik, a szorongás bármelyik szervben fokozott működést indít el (szimpatikotónia).
  • Ezért megjelennek a testi tünetek: idegességérzés, remegés, szédülés, szívdobogásérzés, gyomorfájdalom, fáradékonyság szinte folyamatos érzése.

                     Szorongásos zavarok kialakulásának háttér tényezői:

  • Gyermekkori kedvezőtlen hatások, korai traumák.
  • Rossz családi érzelmi légkör.
  • Kedvezőtlen nevelési hatások: túl szigorú, vagy túlságosan ráhagyó nevelés.
  • A jelenlegi kedvezőtlen életesemények (párkapcsolati,  családi, munkahelyi konfliktusok) jelentős szerepet játszanak elindításában.
  • A jelenlegi életesemények szubjektív, belső megélése is fontos.
  • Kezelés nélkül krónikussá válhat és az egész személyiség működését érinti.

2. Pánikszindróma:

  • A szorongás rohamokban jelentkezik.
  • Hamar eléri a maximális szintet, majd lassan oldódik.
  • A „roham” alatt intenzív félelem és diszkomfort érzés jelenik meg.
  • Intenzív testi tünetek lépnek fel: légszomj, fulladásérzés, szapora, heves szívverés, mellkasi szorító érzés, szédülés, izzadás, ájulásérzés, végtagzsibbadás, hő – vagy hideghullám, hasi diszkomfort érzés stb.
  • Szubjektíve furcsa „megváltozottság érzés” jelentkezik, jellemző a megőrüléstől és a teljes önkontrollvesztéstől való félelem.

 3. Pánikbetegség:

  • Ismétlődő pánikrohamok lépnek fel, váratlan súlyos szorongással, ijesztő testi tünetekkel.
  • Az életminőséget csökkenti.

 4. Fóbiás tünetcsoportok:

  • Irracionális félelem, amely tárgyat keres magának.
  • Félelem tárgytól, állattól, helytől, melyek valójában nem veszélyesek.
  • A félelem irracionális voltával a személy tisztában van.
  • Jellemző, hogy elkerülő viselkedést tanúsít az egyén.

                    A fóbiás tünetcsoport legfőbb fajtái:

*        Agorafóbia: olyan helyeken, nagyobb tereken jelentkező félelem, amelyeket nehéz elhagyni, ahol nem lehet gyors segítséget kérni.

*        (A lakásukat sem hagyják el egyedül.) Jelentkezhet ilyenkor közlekedési fóbia is: félelem tömegközlekedési eszközökön utazni, ezek elkerülése.

*        Szociális fóbia: szociális, társas helyzetekben jelentkező szorongás és ezek elkerülése. Olyan helyzetekben jelentkezik, amikor az egyénnek mások előtt kell megnyilvánulnia és a megszégyenüléstől tart (ez lehet társaságban való étkezés, beszéd, előadás, ismeretlen emberekkel való találkozás stb). Hosszú távon szociális elszigetelődéshez vezethet.

*        Specifikus egyszerű fóbiák: valaminek a látványa váltja ki, pók, bogár, állat, vagy tárgyak, injekciós tű, vér. Valamilyen szituációtól függő fóbia: magasságfóbia, vízben, levegőben, vagy bezárt helyzetekben jelentkező félelem (klausztrofóbia).

*        Tisztában van ezek ésszerűtlen, eltúlzott voltával, mégis állandóan elkerüli őket.

                     A fóbiák kialakulásának háttér tényezői:

*        Analitikus megközelítésben a külső és belső konfliktusokat az egyén elfojtja és az áttolás védekező mechanizmusát alkalmazva különböző helyzetekre, tárgyakra helyezi át érzelmeit.

*        Kognitív terápiás szempontból belső érzéseit különböző helyzetekre, tárgyakra vetíti ki az egyén (projekció).

*        A háttérben leginkább a biztonság hiánya (agorafóbia), a szeretet elvesztése miatt érzett félelem, a megszégyenüléstől való félelem (szociális fóbia) állhatnak, melyeknek gyermekkori gyökerei fellelhetők.

Keressen fel pszichoterápiás rendelőmben. A szorongásos problémák pszichológus segítségével hatékonyan befolyásolhatók integratív kognitív – és viselkedésterápiákkal, módosult tudatállapotban végzett terápiákkal, feltáró terápiákkal, pl. KIP, dinamikusan orientált szemlélet, vagy relaxációs és meditációs terápiákkal.