Meddőség problémák

Meddőnek tekintendő az a pár, amelyiknél egy év védekezésmentes időszak után, és rendszeres szexuális együttlét mellett sem következik be gyermekáldás. A meddőség bio-pszicho-szociális jelenség, kialakulásában feltételezhetjük a test, lélek (szellem) egymást feltételező, komplex hatását. Pszichés támogatásra, pszichoterápiára egyaránt szükség van a meddőség kezelése során.

A diagnosztizálás hatásai:

• Krónikusan fennálló krízisállapot, stressz állapot.
• Rövid idő alatt az érzések széles skálája jelenik meg, mely a gyászmunkával egyenértékű.
• Először tagdás, kétségbeesés alakul ki, majd szorongás és depresszió kíséri, bűntudat is kialakul és sikertelen beültetés után a düh érzése is eluralkodik.
• Önbizalom csökkenéssel és alkalmatlanság érzéssel jár.
• A párban megjelenik a teljesítménykényszer, a kudarctól való félelem.

Minél messzebbre jut egy pár a meddőség kivizsgálásának útján, a kezelések annál inkább megzavarják mindennapi életüket.

A funkcionális meddőségek eredete ismeretlen. Leginkább pszichés tényezőket találunk a háttérben. Pszichoterápiás segítség vehető igénybe: funkcionális meddőségek, de fizikális rendellenességek esetében is, illetve inszeminatió, infertilizáció esetén a méh és a beágyazódás előkészítésében.

A meddőség pszichológiai háttér tényezői:

1.      Pszichoanalitikus szemléleti modellben:

• A női lélek különböző okokra visszavezethető ellenállása az anyasággal szemben. A férfilélekben is megjelenhetnek különböző ellenállások.
• A pár tudatos, racionális, nyílt szinten kifejezi a gyermek utáni vágyát. Elfojtott, tudattalan szinten azonban ismeretlen motívumok a gyermekvállalás ellen hatnak.
• A háttérben gyakran kimutatható a korai anya – gyerek kapcsolat zavara. Ennek következtében elakad a leválás, az önálló személyiséggé válás folyamata is. Az anyával és az apával való megfelelő azonosulás az alapfeltétele annak, hogy a párok felnőtt nővé és férfivá érjenek, akik képesek majd szülővé válni. A női szereppel való azonosulás hiánynak egyik korai jele lehet a menstruációs ciklus zavara, a havi menstruáció szubjektív el nem fogadása.
• A kora gyermekkori kötődés problémái megismétlődnek a felnőttkori partnerkapcsolati mintázatokban is. Az anyához bizonytalanul kötődő gyermekek ugyanúgy fognak kapcsolódni házastársukhoz is, ami nem kedvez az utódok létrehozásának. Az elkerülő és az ambivalens kötődési stílus gyakori az ismeretlen eredetű meddőségben szenvedő nők, férfiak esetében. Szilárd kötődés, monogám pár, hűséges, felnőtti nő és férfi a legkedvezőbb a reprodukciós folyamat sikerében.
• A mentalizációs elméletek szerint az anya (apa) sokféle módon elérheti azt (depresszív, elhanyagoló, türelmetlen, ellenséges, bántó módon), hogy lányára, fiára terhelje problémáit. A gyermek pedig túlzott érzékenységet és empátiát tanúsít irányába, hogy meg tudja érteni őt és meg tudjon felelni neki. Így nem lesz képes megfelelő módon megtanulni megérteni a saját érzéseit és úgy éli meg, mintha a felnőtt problémái az ő problémái lennének. Egy tudattalan szerepcsere történik ilyenkor, amelynek lényege az, hogy mindig anyja, később pedig mindenki más problémáival foglalkozik, önmagát viszont inkompetensnek, elkeseredettnek éli meg. Így saját konfliktusait nem képes hatékonyan képviselni és nem tudja felnőtti módon megoldani sem. Hamis szelfet épít fel magában, aki mindig mások érdekeire figyel, de elfojtott agresszív (haragos) késztetésekkel rendelkezik belül, önmagában (ami teljesen érthető és hitelesíthető lenne, de mivel elfojtja, nem tud közelíteni belső megéléseihez). Így érzései önmaga ellen és a reprodukciós folyamat ellen hathatnak benne. A mentalizációs elmélet szerint tehát az ok az lehet, hogy a gyerekek átélik a felnőttek problémáit kísérő tehetetlenséget, fokozott felelősségtudatot és egy belső tudattalan haragos szelf részt építenek fel magukban. A funkcionális meddőség hátterében gyakran találják meg ezeket a háttér tényezőket.
• A múltban traumatizáló események is történhettek, a szülők lehettek szélsőségesen elhanyagolóak, vagy esetleg bántalmazóak, fizikai, vagy esetleg szexuális bántalmazások is előfordulhattak.  Az átélt korai traumák belső érzelmi válságokat indítanak el, amelyek biokémiai változásokat is létrehoznak a testben és egészen a sejtek szintjéig „lenyúlnak”, ugyanakkor az egész személyiség fejlődése is kárt szenved.
• Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a múlt fájdalmas, elszomorító, megsebző, vagy tragikus élményeivel szemben lelkünk elhárító rendszerei védekeznek, pl. lehasítják, vagy elfojtják ezeket. Fontos ezért belső munkánkban lassan haladni, először bizalmat kiépíteni, megerősödni egy szakember segítségével.

2.       A rendszerszemlélet fontos tézisei:

• A gyermekvállalás helyzete előhívhatja a szülőkben saját születésük élményét és hangulati mintázatát, saját szüleik érzelmi hozzáállását. Ha saját születésükhöz negatív érzelmek, félelmek és szorongás társult, tudattalan stresszhatások érvényesülhetnek, amelyek akár meddőséget is kiválthatnak belőlük.
• A gyermekvállalás egy átmeneti helyzet, a férfi, női szerepkörből az apa, anya szerepkörbe. Változik a fontossági sorrend a párkapcsolatban és az egész élettérben, a kisbaba érdekei kerülnek az első helyre. A pár fentebb lép szülői szerepkörbe, ami megváltoztatja felelősségi köreiket, szüleik pedig tovább lépnek nagyszülői szerepkörbe.
• A megfigyelési kör kitágítható az interperszonális konfliktusokra is: házastársi játszmákra, averzióra a szexualitástól stb.

3.      Kognitív pszichológiai szemléletben:

• A funkcionálisan meddők gyakori elkerülő magatartást, valamint alacsonyabb együttműködést és önirányítottságot mutatnak.
• Az alacsony szintű önirányítottság éretlenséggel, erős kritikai hozzáállással, felelősségvállalási és önelfogadási nehézségekkel jár.
• A meddőség hátterében gyermekkori élményekkel összefüggő, az anyasággal, apasággal kapcsolatos negatív attitűdök, negatív hiedelemek állnak. A pár tagjaiban a jelenben munkálkodó negatív gondolatok erős érzelmeket mobilizálnak, ami „ördögi köröket” indít el és a testi működések szintjén is megjelenik.
• A párok tagjainak kognitív és viselkedéses erőfeszítéseket kell mozgósítaniuk magukban, amit megküzdésnek nevezünk. Probléma- fókuszú megközelítésben: pozitív újraértékelést, új alternatív gondolatok, célok meghatározását. Emóció-fókuszú megküzdésen belül további két megküzdési módot különböztethetünk meg: emocionálisan elkerülő (például csodavárás, álmodozó gondolkodás) és megközelítő stratégiát (például érzelmek megosztása, támaszkeresés). 1. Aktív-elkerülő viselkedés és érzelem: a párok elkerülnek minden olyan élethelyzetet, amelyben várandós nővel vagy gyerekkel találkoznának. 2. Passzív elkerülő stratégia: elsősorban passzív várakozást jelent, a párok várakoznak és csodában reménykednek. 3. Emocionálisan megközelítő/érzelemkifejező stratégia: a párok szembenéznek a problémájukkal, beszélnek érzéseikről, információt gyűjtenek és tanácsot kérnek. 4. Jelentésadó stratégia: a meddőségi probléma személyes jelentésének keresése, a helyzet kognitív újraértékelése, új jelentés keresés. 

 4.       A spirituális dimenzió és a meddőség kapcsolata kevéssé kutatott téma, de néhány tanulmány indokoltnak tartja a meddőség kezelése során.

• Pszichoterápiás lehetőségek: A jó hír az, hogy pszichoterápiával a meddőségi problémák egy része jól kezelhető. Nagy öröm mindannyiunk számára, amikor megérkezik a várva várt pillanat… Természetesen előfordulhatnak más kimenetelek is, de az önismereti folyamat ilyenkor is segít az újratervezések szükséges formáinak megtalálásában.
• A tünetek enyhítésére kiváló az autogén tréning és egyéb relaxációs terápiák.
• Módosult tudatállapotban fontosak az Énerő növekedést előidéző belső töltekezések.
• Módosult tudatállapotban lehetséges a háttér okok feltárása is.
• Kognitív terápiával az „ördögi körök” : gondolat-> érzelem -> test -> viselkedés beazonosítása és megszakítása, a negatív attitűdök, hitek módosítása.
• A kapcsolatok analízise és rendezése.

Az evolucionista szemlélet szerint a meddőség adaptív reakció, megfelelő  és pozitív válasznak tekinthetjük a külső és belső környezet kedvezőtlen hatásaira.:

• Ilyenek a veszélyes vagy rossz környezeti feltételek (háborús körülmények, éhínség). Az élővilág minden tagjánál leáll ilyen esetekben a szaporodás alapfunkciója, aminek pozitív szándéka az utódok szempontjából teljesen érthető.
• Túlzott fizikai igénybevétel (cigi, túlzásba vitt, kínzó sport – és mozgásformák stb.).
• Környezeti feltételekben krónikus stresszor jelenléte (pl. munkahelyi stressz helyzetek, elbocsátások).
• Pszichés kapcsolati stressz helyzetek (párkapcsolati, házastársi problémák stb).
• A múltban átélt traumák hatása a jelenre közismert tény, ami a testi folyamatok szintjéig képes kifejteni hatásait (szülők válása, halála, deviáns viselkedése pl. alkoholizmusa és szülői bántalmazás).

Figyelemre méltó és segítő hozománya az evolucionista megközelítésnek az, hogy a reproduktív sikertelenséget nem csak veszteségként képes értelmezni, hanem a veszélyes helyzetekkel szemben fennálló egyéni alkalmazkodni képes stratégiaként is.  Ezzel együtt buzdítani lehetne magunkat másfajta, inkább megküzdési stratégiák alkalmazására is.

 

Szociális kontextus:

Az egyén, a család és a társadalom részéről egyaránt normatív elképzelésként jelenik meg a gyermek iránti vágy. Meddőség esetén fontos védőfaktor lehet a társas támogatás, a háttér családi rendszer. Az izoláció, illetve a stigmatizáció kártékony hatású.

• A nők nagyobb százalékban osztják meg meddőségi tapasztalataikat barátaikkal vagy családjukkal és a támogatás növeli jó érzéseiket.
• A férfiak gyakrabban titkolják meddőségi problémáikat és alacsonyabb a pszichés jóllét érzésük.

A hagyományos biomedikális értelmezés kizárólag testi okokra vezeti vissza a meddőséget:

A nő részéről kialakuló organikus meddőség:

• Tüszőérés eredetű meddőség: hormonális egyensúlytalanság, a petesejtek érésének nehézsége.
• Petevezeték eredetű meddőség: a petevezetők részleges vagy teljes elzáródása, megelőző gyulladás, műtétek, összenövések következtében.
• Endometriosis: a méhnyálkahártya méhen kívüli növekedése, nagyfokú összenövést, kismedencei fájdalmat és görcsös menstruációt okoz.
• A méh, petefészek és petevezető fejlődési rendellenességei.
• Immunológiai meddőség: a férfi ondósejtjei ellen termelt antitestek okozzák.

A férfi részéről kialakuló organikus meddőség:

• A spermiumok érési, termelődési zavarai: normálisnak tekintjük a húszmillió spermium/milliliter számot jó mozgással és alaki jellemzőkkel.
• Előidézhetik hormonális zavarok, a herezacskóba időben le nem szállt herék, a herevisszér-sérv.
• A férfi nemi szervek gyulladásai és következményes elzáródása.
• Immunológiai és egyéb szexuális problémák, környezeti tényezők, stressz.

Orvosi kezelési lehetőségei:

• Hormonkezelés.
• A nemi szervek gyulladásának kezelése.
• Sebészeti és mikrosebészeti eljárások.
• Mesterséges megtermékenyítés, asszisztált reprodukciós technikák, inszeminació.
• In vitro fertilisatio (IVF, lombikbébi).